Csaknem ötezer éve érkezett a pestis Európába az eurázsiai sztyeppéről

Már a késő újkőkor vége és a bronzkor kezdete között, 4800-3700 éve is jelen volt a pestis Európában – állapították meg német kutatók ősi maradványok vizsgálata során.

A Current Biology című tudományos lapban megjelent tanulmányuk szerint a halálos baktérium a keletről bevándorló emberekkel érkezett Európába. A szakértők több mint 500 ősi csontvázból származó mintát vizsgáltak, és hat egyénből sikerült rekonstruálni a pestisbaktérium teljes genomját.
A hat különböző minta Oroszország, Németország, Magyarország, Litvánia, Észtország és Horvátország területéről, illetve a késő neolitikus és a bronzkor közötti időszakból származik.
“Az oroszországi és a horvátországi minta a valaha publikált legrégebbi pestises minták közé tartozik. Azonos korból eredeztethetők, mint egy korábban bemutatott, a szibériai Altaj régiójából származó minta” – idézi Alexander Herbiget, a jénai Max Planck Intézet munkatársát a BBC.
A Yersinia pestis, a pestist okozó baktérium több történelmi jelentőségű járványért, például a 14. században pusztító híres Fekete Halálért felelős, amely becslések szerint Európa populációjának mintegy 30-60 százalékát megölte.
Az ősi DNS elemzéséből kiderült, hogy az újkőkori és a bronzkori pestisgenom közeli rokonságban áll egymással. Ez meglepő, mivel a minták kiterjedt földrajzi régiókból származnak.
“Ebből arra lehet következtetni, hogy a pestis ez idő alatt vagy többször érkezett ugyanarról a helyről, vagy megérkezett a kőkorszakban, és ott is maradt” – mondta Aida Andrades Valtuena jénai kutató. Annak tisztázására, hogy melyik forgatókönyv a legvalószínűbb, a kutatók régészeti és az ősi emberi DNS elemzéséből származó nyomokat kerestek.
Mintegy 4800 évvel ezelőtt nagy tömegben érkeztek Európába emberek a mai Oroszország és Ukrajna területéről, az eurázsiai sztyeppéről. Ezeknek az embereknek a genomjában megtalálható egy megkülönböztető – a szibériai és az amerikai őslakosokra is jellemző – genetikai összetevő, amely a késő újkőkor előtt nem volt jelen Európában.
A pestis legkorábbi jeleinek megjelenése Európában egybeesik a “sztyeppei ág” megjelenésével az európaiakban.
Herbig szerint ez alátámasztja azt az elméletet, hogy a Yersinia pestis valószínűleg a sztyeppéről érkezett 4800 éve. Elemzések szerint a pestisbaktérium fertőzésért felelős genomjai ekkoriban változtak. De további kutatásokra van szükség annak megállapítására, ezek a változások miként hatottak a kór súlyosságára.
Ugyanakkor az is lehetséges, hogy már a korai Yersinia pestis baktérium is képes volt nagy kiterjedésű járvány okozására. Lehet, hogy a sztyeppén élő emberek egy járvány elől menekülve indultak útnak, de a klímaváltozásnak a régióban gyakorolt hatásai is szerepet játszhattak ebben.
A betegség hatással lehetett az európai népesség mélyreható genetikai változásaira, melyek ebben a korban megfigyelhetőek. Néhány régióban a sztyeppe népe felváltotta a korábbi neolitikumi lakosokat.
“Elképzelhető, hogy az európai populáció egy részének, vagy a sztyeppei népnek más szintű volt az immunitása” – mondta Johannes Krause, a Max Planck Intézet szakértője.

 

admin Rovatok:: , , Olvassa 14239 articles by
Szóljon hozzá Ön is!

Hozzászólás küldése

A hozzászóláshozbe kell jelentkeznie.

Közlekedési hírek

Házunk tája

Pihenőidőre ajánljuk

Sport hírek

Wáberer Esély Egészségbiztosítás