A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz fekete lyukat fedezték fel

A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz, vagyis nagyon nagy tömegű fekete lyukat fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport – adta hírül a BBC honlapja.

Az újonnan felfedezett fekete lyuk egy galaxis középpontjában falja intenzíven a körülötte keringő anyagot: csillagokat és csillagközi gázokat.
A hatalmas fekete lyuk a Földtől 13 milliárd fényévnyire semmisíti meg a körülötte forgó anyagot, olyan messze, hogy a megfigyelők olyannak láthatják, amilyen az ősrobbanás után mindössze 690 millió évvel volt – írták a tudósok a Nature tudományos lap aktuális számában.
A fekete lyuknak az univerzum születése után igen rövid idő alatt sikerült döbbenetesen nagy méretűre, a Nap körülbelül 800 milliószorosára nőnie.
A fekete lyukba zuhanó anyag egy rendkívül forró anyagtömeget, úgynevezett akkréciós korongot hoz létre, amely a lyuk körül kering.
Az így keletkezett óriási fényű kvazár, azaz csillagszerű rádióforrás általában távoli galaxisok aktív magja.
“A kvazárok a legragyogóbb, legtávolabbi égi objektumok, az univerzum korai történetének megismerése szempontjából kulcsfontosságúak” – mondta el a BBC-nek Bram Venemans, a német Max Planck Kutatóintézet munkatársa.
Ez a kvazár azért érdekes, mert olyan korból származik, amikor az univerzum történetének még csak 5 százalékánál tartott, ekkoriban kezdett kiemelkedni abból a szakaszból, amelyet a sötét korszakának neveznek, kicsivel később jelentek meg az első csillagok.
A kvazár távolságának megbecsüléséhez az úgynevezett vöröseltolódást figyelik meg, vagyis azt, hogy mennyi fény alakul át a megtett út alatt kék színűből vörössé.
Az újonnan felfedezett fekete lyuk vöröseltolódása 7,54. Minél magasabb ez az érték, annál nagyobb a távolság és a csillagászok annál korábbi időkbe nyernek betekintést az objektum vizsgálatakor.
A friss felfedezés előtti távolsági rekordot egy olyan kvazár tartotta, amely az univerzum 800 millió éves korából származott.
A váratlan felfedezés a világ több obszervatóriuma által gyűjtött adatokon alapult, köztük volt a Hawaiin lévő Mauna Kea vulkán Gemini North nevű állomása és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) infravörös csillagászati műholdja, a WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer – széles látószögű infravörös felmérő felfedező műhold).
http://www.bbc.com/news/science-environment-42252235

 

admin Rovatok:: , , , Olvassa 14239 articles by
Szóljon hozzá Ön is!

Hozzászólás küldése

A hozzászóláshozbe kell jelentkeznie.

Közlekedési hírek

Házunk tája

Pihenőidőre ajánljuk

Sport hírek

Wáberer Esély Egészségbiztosítás